2016. június 22., szerda

Bartos Erika: Százlábú



Bizonyos körökben illik nem szeretni Bartos Erikát. Azután persze az anyukák pironkodva vallják be: a gyerekeiknek az ő könyvei a kedvencei... Bogyó és Babóca vagy Anna, Peti és Gergő-ügyben nem tudok állást foglalni, mert még nem olvastuk őket, a Százlábú című vereseskötetet azonban mostanában gyakran forgatjuk.

Mind a szöveg, mind a rajz Bartos Erika munkája. A versek témái nagyon hétköznapiak (szappanbuborék-fújás, piacozás, állatok, járművek, természeti jelenségek stb.), ezért jól előkaphatóak a mindennapi helyzetekben. A szövegek - ahogyan a kritikusok is hangoztatják - valóban egyrétegűek, hiányzik belőlük pl. egy Weöres Sándor-vers komplexitása, összetettsége, de egy kétéves, az állatokkal, tárgyakkal ismerkedő gyermek számára pont megfelelőek.

A versek formailag, ritmikailag meglehetősen egy lére mennek, és ez hamar unalmassá válik. Üdítő kivétel pl. a kötet címadó verse. Remekül eltalált a forma, és kedves, játékos a tartalom:

"Százlábúnak szombat este
Táncba menni támadt kedve.
Hejehuja hopp!

Elővette a csizmákat,
Összeszámolt kilenc párat.
Hejehuja hopp!

Ennyi csizma nem lesz elég,
Negyvenegy pár kellene még!
Hejehuja hopp!"


A rajzok hűen - gyakran sorról sorra - követik a versek tartalmát. Az illusztráció ettől meglehetősen szájbarágóssá válik, miközben nem ad hozzá semmi többletet, plusz tartalmat a szöveghez. Az egészen fiatal "olvasókat" ez a fajta ábrázolás hozzásegítheti a szöveg megértéséhez, viszont nagyon könnyen megunható.

Külön említést igényel a tartalomjegyzék, ahol a címek mellett egy-egy ábra is szerepel, ami az olvasni még nem tudóknak is segít beazonosítani a verset. Tanúja voltam annak, amint barátaink kisfia úgy kérte édesanyjától az éppen felolvasandó verset, hogy végignézte a tartalomjegyzéket, és rábökött a megfelelő rajzocskára. 

A kötet verseit megzenésítette a Kiskalász zenekar, melynek honlapján bele is hallgathatunk ezekbe a dalokba. Érdemes szemezgetni közülük.

Adatlap
Szöveg: Bartos Erika
Rajz:     Bartos Erika
Kiadó:   Alexandra Kiadó, 2014
Formátum: kemény kötés, az átlagosnál kicsivel vastagabb vékony lapok
Célkorosztály: 12hó+.



2016. május 28., szombat

Marék Veronika: Boribon és Annipanni



Új korszak kezdeteként éltem meg azt, amikor a kartonból készült lapozók után a lányom már a klasszikus, puhalapú könyveket is egyre nagyobb biztonsággal kezdte el forgatni. Ehhez kiváló első darab a Boribon és Annipanni. Nemcsak lapozgatja a lányom (aki most 14 hónapos), hanem odahozza, a kezembe nyomja, és végig is nézi-hallgatja az egészet.

Marék Veronika 1970-ben kezdte el írni és rajzolni a Boribon-sorozatot. (Az 1958-as Boribon, a játékmackó különálló könyv, nem előzménye a sorozatnak.) A következő években összesen öt kötet látott napvilágot. Szinte 30 éves szünet után pedig 2006-tól újabb Boribon-könyvek is születnek, kicsik és nagyok nagy örömére. A Boribon-mesék érdeme az egyszerűség, mind rajban, mind szövegben. Az illusztrációk néhány elemből állnak, ezért a legkisebbek is könnyen azonosítják a főszereplőket, vagy a virágot, békát, csigát, pillangót stb. Minden oldalpár jobb oldalán látjuk a rajzokat, bal oldalon pedig ott az egy-két mondatos szöveg (olvasásakor praktikus, ha a gyerek a jobb oldalunkon ül :-)

A Boribon és Annipanni a sorozat legelső darabja. A történet ebben a legrövidebb: Boribon szamócát szedni indul, és útközben talál egy pár piros cipőt, egy kék inget és egy kerek szalmakalapot, amit szép sorban fel is vesz. Végül a tó partján rábukkan a pityergő Annipannira, aki elvesztette ezeket a ruhadarabokat. Amint visszakapja a ruháit, a kislány elvezeti Boribont a szamócásba, ahol napestig falatoznak.

A mesének remekül eltalált belső ritmusa van. Újra és újra megjelenik a "piros cipő", "kék ing" és "kerek szalmakalap" szókapcsolat, és háromszor ismétlődik Boribon reakciója: "Kié lehet? Nem tudom, de felveszem." A lányom külön kedvence az, amikor nagy beleéléssel olvasom fel neki a sírdogáló Annipanni szavait. 

A rajzok (ugyancsak Marék Veronika munkája) az én szememnek kedvesen retrónak tűnnek - nem meglepő, hiszen majdnem fél évszázada születtek. Szeretem, hogy nem túlzsúfoltak, szinte csak jelzésszerűek, így könnyű a kicsik számára is kiigazodni rajtuk. 




A könyv borítója viszont nem tetszik: a téglamintás háttér előtt rosszul látható a szerző neve és a cím (élőben zavaróbb, mint a fenti képen). A kötetenként változó rajzot azonban jó ötletnek tartom, hiszen ez tulajdonképpen a mese címének rajzos változata, így az olvasni még nem tudó gyerekek is könnyen felismerhetik, melyik kötetet tartják a kezükben.

Összességében jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, és alig várom, hogy a sorozat további darabjaiba is beleolvashassunk.


Adatlap
Szöveg: Marék Veronika
Rajz:     Marék Veronika
Kiadó:   Pozsonyi Pagony, 2015
Formátum: kemény kötés, az átlagosnál kicsivel vastagabb vékony lapok
Célkorosztály: 12hó+.

2016. május 18., szerda

Nemes Nagy Ágnes: Barátaink a ház körül


Ezt a lapozót tulajdonképpen a Falusi hangverseny miatti csalódás ellensúlyozásaként vásároltam meg. Nemes Nagy Ágnes versében is a tanya állataival találkozunk egy-egy sorpárban. Felvonul előttünk a kutya, liba, cica, nyúl, kakas, kacsa, kecske, bárány és juh, a tehén és a ló. A versikék egyszerűek, kedvesek, játékosak, és minden "szakasz" végén ott az állathang is, amit felolvasáskor különösen élveznek a pici hallgatók: 
"Hát a nyúlnak mi a vágya?
Azt makogja: a saláta. Mak-mak-mak!"

A remek illusztráció Szalma Edit munkája. Az állatfigurák nagyon szerethetőek, és szinte minden oldalon felfedezhetünk valami jópofa részletet: a liba csíkos úszódresszét, a nyúl játéknyusziját, a bárány gyapjából sálat kötő madarat, a fogyókúrázó kacsa ugrókötelét stb. Számomra is élmény újra és újra átlapozni ezt a könyvet. Szívből ajánlom!

Adatlap
Szöveg: Nemes Nagy Ágnes
Rajz:     Szalma Edit
Kiadó:   Móra Könyvkiadó, 2015
Formátum: lapozó fényes felületű vastag kartonból
Célkorosztály: 8hó+.

2016. április 26., kedd

Mi is az a leporelló? Vagy ki...?

Ha kisgyerekeknek szóló könyvekre gondolunk, sokunk szeme előtt olyan, kemény kartonból készült könyv jelenik meg, amelyet harmonikaszerűen kell összehajtogatni. Ez a leporelló. Sokáig úgy használtam ezt a szót, hogy eszembe sem jutott gondolkodni azon, hogy honnan is ered. Amikor azonban először le kellett írnom (és egy pillanatig gondolkodnom: vajon hosszú vagy rövid "o"-val kell írni), furdalni kezdte az oldalamat a kíváncsiság, és segítségül hívtam gugli barátunkat. Íme, mire jutottam.

Don Juan, a legendás nőfaló kalandor nevét talán mindannyian ismerjük. Róla szól Mozart Don Giovanni című operája, melynek szereplői között ott találjuk Leporellót, a címszereplő főúr szolgáját. Az első felvonás második képében Leporello Donna Elvirával, a gazdája által meghódított, majd elhagyott hölggyel beszélget, és felsorolja neki Don Giovanni hódításait. Az ária címe: "Asszonyom, itt a lista", és a szolga egy harmonikaszerűen összehajtott hosszú-hosszú papírról olvassa fel azt, hogy melyik országban hány szeretője volt a híres-hírhedt szoknyapecérnek. Innen származik a leporelló kifejezés.

Személyes tapasztalatom az, hogy a leporelló forma érdekes, mert kiteríthető, kerítést is lehet építeni belőle, de sokkal sérülékenyebb, mint egy lapozó. A lányom nagyon ügyesen bánik a könyveivel, de már két leporellót tett tönkre úgy, hogy középen fordítva csukta össze, és a hajtás mentén elhasadt-eltört a papír.

2016. április 7., csütörtök

Zelk Zoltán: A három nyúl


Ha van "kötelező irodalom" a kicsi gyerekeknek, A három nyúl biztosan ebbe a kategóriába tartozik. Zelk Zoltán verses meséjének három címszereplője elterjeszti a pletykát: ők ezután bizony rókahúson élnek. A szarka viszi a hírt a rókának, a róka továbbkölti a farkasnak, medvének, s végül a vadász is értesül arról, hogy hatalmas ("a medve egér hozzájuk"), vérszomjas nyulak portyáznak az erdőben, ezért ajánlott azonnal menekülni. Mindeközben az eszes nyulak nyugodtan alhatnak az ágyukban, hiszen minden ragadozót sikeresen elűztek a környékről. Igazi modern történet ez a szóbeszéd erejéről, a pletyka terjedési mechanizmusáról. 

Nemcsak a történet magával ragadó, hanem a forma is: a sorok zenéje szinte követeli a hangos felolvasást. Érdemes meghallgatni a mesét Szabó Gyula tolmácsolásában (aki esetleg nem ismeri színész nevét, jellegzetes hangját az is biztosan ismerősnek fogja találni). 

Ez a verses mese valódi klasszikus, de nem kevésbé az Reich Károly illusztrációja sem. Generációk nőttek fel az általa illusztrált Vackoron, Weöres Sándor verseken, különböző leporellókon. Bár 1988-ban, szinte harminc éve elhunyt, alkotásai azóta is újra és újra elérhetőek a könyvesboltok polcain. A három nyúl rajzai is a könnyen felismerhető, jellegzetes vonásokkal készültek. Szerethető, egyszerű, gyerekrajzra emlékeztető figurák népesítik be a lapokat. A teljes illusztráció megtekinthető itt.

Nem igazán értem azonban azt, hogy a Móra kiadó munkatársai miért döntöttek úgy, hogy nem verssoronként, hanem prózai szövegként tördelik A három nyulat. A sorok lüktetése jól érezhető, de sokkal jobban olvasható lenne a lapozó, ha versként állna előttünk a szöveg.

Többek között Szalma Edit és Dargay Attila is készített illusztrációt Zelk Zoltán meséjéhez. Amint sikerül hozzájutnom valamelyikhez, írok majd róla.

Adatlap
Szöveg: Zelk Zoltán
Rajz:     Reich Károly
Kiadó:   Móra Könyvkiadó, 2013
Formátum: lapozó fényes felületű vastag kartonból
Célkorosztály: 8hó+.


2016. április 5., kedd

Julia Donaldson: A róka zoknija


A Hohó! Kié ez a popó sikere után már célzottan kerestem olyan újabb lapozót, amelynek kihajtható fülecskéi vannak. Örömmel találtam rá a Pozsonyi Pagony Kft. által kiadott Tölgyerdő meséi című sorozatra. A Malacbújócska, Nyuszi álmos és Mackó levelei mellett e sorozat darabja A róka zoknija.

Az eredeti szöveg Julia Donaldson angol írónő munkája (a nyelvet értők végigolvashatják és -hallgathatják itt). A történet lényege az, hogy a róka a reggeli öltözködés során nem találja a zokniját. Bekukkant szekrénybe, szőnyeg alá stb., talál is mindenhol egy-egy ruhadarabot, de a zoknikra csak a lapozó végén bukkan rá.

A fordítást Papp Gábor Zsigmond végezte, véleményem szerint sikeresen. A szöveg gördülékeny, játékos. Nem tudom, szándékos-e a poén a következő sorokban, de én értékeltem:
"Keresi a szőnyeg alatt,
Ott lapul(!) egy régi kalap." 

Az illusztrációt a német származású, Londonban élő és dolgozó Axel Scheffler készítette aki a Tölgyerdői meséin kívül is több ízben dolgozott együtt Julia Donaldsonnal. A történet főszereplője, az emberszabású róka szórakozott hivatalnokra vagy egyetemi előadóra emlékeztet (talán a csokornyakkendő miatt). A lapokon megjelenik a ház minden helyisége, tele hagyományos, polgári bútorokkal és dísztárgyakkal. Minden szobában jelzi valami a róka rajongását a kacsák iránt: gumikacsa, kacsás könyv, festmény, bögre, sőt egy kupac Donald kacsás képregény is a padláson. Az oldalpárok jobb oldalán egy-egy kihajtható fülecskét találunk (ajtó, ládafedél, szőnyeg stb.), amely alatt ott lapul egy-egy újabb ruhadarab. A keresgélésben a róka hű társa egy pöttyös hálóinges kisegér.

Összességében ez egy kedves, szórakoztató lapozó. 13*16 cm-es méretével kifejezetten kicsi könyv, és ennek megfelelően a kihajtható fülek is aprók, ezért kérdés számomra, hogy pl. egy egyéves jól tudja-e kezelni őket.

Adatlap
Eredeti cím: Fox's Socks
Szöveg:    Julia Donaldson
Fordítás:  Papp Gábor Zsigmond
Rajz:       Axel Scheffler
Kiadó:     Pozsonyi Pagony Kft., 2014.
Formátum: lapozó vastag kartonból, kihajtható fülekkel
Célkorosztály: 12hó+.

2016. április 2., szombat

Nemzetközi Gyermekkönyvnap 2016

Minden évben Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án (azaz ma) ünnepli a világ a gyermekkönyveket. Erre jeles napra a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY - International Board of Books for Young Readers) egy-egy helyi szekciója az olvasást népszerűsítő plakátot készít és ünnepi üzenetet fogalmaz meg. Idén Brazil alkotók tették ezt meg. A plakát és az üzenet angol nyelven itt, magyarul pedig itt látható-olvasható. 

Jó tudni, hogy 2001-ben Magyarország "támogatta" a gyermekkönyvnapot. A kampány jelmondata így hangzott: "A könyvekben minden benne van" ("Books have it all"). Akkor az ünnepi üzenetet Janikovszky Éva fogalmazta meg, a plakátot pedig Rényi Krisztina készítette. 

Április 2-ára a világ minden táján szerveznek gyermekirodalmat népszerűsítő eseményeket. Ha a közelünkben mégsem találunk ilyet, a gyermekkönyvnaphoz a legméltóbban úgy csatlakozhatunk, ha ma (is) elolvasunk gyermekünknek/gyermekünkkel egy igényes, színvonalas könyvet. Ez lehet akár Csukás István valamelyik műve, akinek szintén ma van a születésnapja (ráadásul a nyolcvanadik).